Bármilyen sok tennivalónk van is, igyekszünk naponta néhány alkalommal valamit enni és inni, mert csak így tudunk dolgozni, és csak így maradunk életben. Persze az igazi az (lenne), ha mindig ugyanabban az időben, nyugodtan tudunk (tudnánk) táplálkozni. Könnyen elfelejtjük azonban, hogy az embernek lelke is van, s mivel a lélek nem követelőzik, nem adunk neki táplálékot.

A Földanya ünnepe, a beérett termés, a gyümölcsök, a szüret ünnepe. Ilyenkor olyan földi javakkal ajándékoz meg minket a természet, melyekhez nem juthatunk hozzá az év többi részében – friss dió, mogyoró ropog a fogunk alatt, friss mustot iszunk, lédús szőlőt, körtét eszünk. 
Az ősi kelták Mabonnak - aki a Földanya Istene - nevezték a nyári termés és a kemény munka befejezésének ünnepét.

Tudod, mikor tegnap, “zöld erőben” jártam,
szana-szerte szórva levelet találtam.
Nagyon szépek voltak, vörös, sárga, barna,
s mintha mind én velem, eljönni akarna.
Szedegetni kezdtem – először csak egyet,
– aztán észre vettem egy szebb, színesebbet.
Csodás szépségükkel szinte megigéztek,
s beszéltek is hozzám: – vigyél haza, – kérlek!
– De hát sokan vagytok, s kicsi a lakásunk,
akkor sincs elég hely, hogyha gödröt ásunk.
Kénytelen-kelletlen választanom kellett,
s ezerszín levéllel fedtem be a kertet…

Aranyosi Ervin © 2014-09-29.

Elszállt a fecske, üres a fészke,

de mintha most is itt ficserészne,

úgy kél a nap, és úgy jön az este,

mintha még nálunk volna a fecske.

Még egyelőre minden a régi,

bár a szúnyog már bőrét nem félti,

és a szellő is be-beáll szélnek,

fákon a lombok remegnek, félnek.

Valami titkon, valami készül:

itt-ott a dombon már egy-egy csősz ül.

Nézd a tájat, de szépen őszül.

 "Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek nyomorúságában, kiragadom onnan, és megdicsőitem őt.Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban..."
(91.Zsoltár 14-16)

"Mindez pedig Istentől van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát;
Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek igéjét." (2Kor 5,18-19)

"Veled könnyű a beszélgetés, valódi a nevetés.

A mosolyok mélyen belülről jönnek.

A barátom vagy és minden jót kívánok Neked!"

"Úgy áldjon meg Isten neved napján,

Hogy beérhesd vele minden órán.

Legyen élted mint a virágos fa:

Remény s öröm virágozzék rajta.

Mely sok szívnek keserű gyötrelem,

Legyen neked édes a szerelem.

Igaz legyen, s mindig hű szeretetőd,

Ki jobban szeressen, mint te szereted őt.

Ne aggodalmaskodj!
Jézus azt mondja, ne tegyük. Ne aggódjunk azon, mit együnk, igyunk, vagy mibe öltözködjünk. Miért? Mert az aggódással nem tudunk semmit megoldani.
Máté 6/27
Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
A mi Atyánk nagyon jól tudja, hogy mindezekre szükségünk van. Neki gondja van ránk, hiszen még a madarakról is gondoskodik. Hát nem sokkal értékesebbek vagyunk a madaraknál? A mező virágait is pompába öltözteti.

 Egy új világ kapujában állsz, előtted szűz földek, birodalmak vannak: Tégy félre mindent, add el a limlomot, árát oszd szét a szegényeknek, indulj el, szeress! Minden a tiéd lehet, hódítsd meg, lakd be "Isten Országát!" - mondja kétezer éve a mi Urunk Jézus Krisztus. Mondja! És milyen kevesen indultak el? De ki útra kelt, és célba ért, azt boldognak mondják az emberek.
Higgy!!! Ki látott már hódítani hitetlen sereget? Indulj el! Isten Országa előtted van!

Krisztus eljött, hogy a megváltás útjára tanítsa az embert. Olyan egyszerűvé tette ezt az utat, hogy még egy kisgyermek is járni tud rajta. Felszólítja tanítványait az Úr felől való tudakozódásra. Amint naponta követik vezetését, megtanulják, az ő eljövetele bizonyos, mint a hajnal. Láttátok a felkelő Napot és annak fokozatos áttörését a Földön és az égen. A hajnal lassanként tör elő a Nap felbukkanásáig, majd a világosság sugarai egyre erősebbé és tisztábbá válnak, amíg a dél teljes dicsősége el nem érkezik.

Vágyom, hogy halhassam simogató hangod,
messze vagy tőlem, az ég lett otthonod.
Várlak minden reggel, várom az ölelést,
de nem látom arcod, sem párnán a gyűrődést.

Érzem jelenléted minden rezdülésben,
kelő napsugárban, a hold ezüst fényében.
Lágyan simogató, tavaszi szellőben,
ott vagy velem a tomboló esőben.

A lángoló nyári naplementében,
az ősz ezernyi búcsúzó színében.
Hulló hópelyhek fergeteges táncában,
a fagyos tó kristályos hullámában.

Ahol ránk Jézus vár

Tolmezei Erzsébet

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások és szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent:
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben, és feladatokban,
ott szenvedésben és kisértésben,
hogy felemeljen, őrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tűzön és akadályon,
új erőt adjon új kegyelemben.

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.

Akkor azt mondanám: legyek erő,
A végtelenség örök ereje,
Aki nem néz hátra, csak előre,
S nem hallja a múlt idők zenéjét.
Legyek az őskor mitikus gigásza,
Aki számára nincsen vég, határ,
Hogy két karommal a világot rázzam,
S a hitemet, az igazságomat
Belesüvöltsem, belekiabáljam;
Eszme legyek, kirobbanásra kész,
Szent Géniusz, hatalmas és merész,
Aki előtt a végtelen szabad!

2016. szeptember 4. – Évközi 23. vasárnap

Abban az időben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom.

Egyesült Államokban, náluk ez szeptember első vasárnapja. Összesen 11 ország tartja ezt az ünnepet más-más időben, Európában Észtország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság ünnepli. Magyarországon általában Anyák napján köszöntjük őket. De bármilyen napra is essen és bárhogyan is nevezzék, becsüljük őket és tanuljunk tőlük minél többet!